nvoice írta egy előző bejegyzésben (Dugóval teli hócipő), hogy mindig meglepetést tudok neki okozni (“C”-s jogsi miatt) és erről a jogsis témáról beugrott pár dolog, aminek most egy külön bejegyzést szentelek (Thx nvoice :) )
Szóval eszembe jutott, hogy miért is van nekem “C”-s jogsim: a katonaságnak köszönhetem. Amikor kb 15 éve megszereztem a jogsimat még volt egy olyan lehetőség, hogy a vizsgát meg az egész ezzel járó hóbelevancot fizeti a katonaság akkor, ha “C” típusút szerzek és bevonulás után sofőr leszek. Persze le is tettem, majd bevonultam annak módja és rendje szerint sofőrnek. Méghozzá a tűzszerészekhez, aminek annyira már nem örültem, hisz a fene akar felrobbanni valami régi világháborús aknát szállítva amit, Józsi bácsi kitúrt a földjéből pár órával ezelőtt. Itt megjegyezném, hogy minden tiszteletem azoké a tűzszerészeké, akik nap mint vállalják ezt a kockázatot!
No de visszatérve a katonaságra … eszembe jutott pár dolog, sok kapcsolat nem lesz köztük csak ide-oda csapongok. :)
A sorozáskor a harcsabajszos tiszt legütősebb érve és ezzel együtt legintelligensebb válasza kérdésemre – “Miért jó nekem ha katona leszek?” – az volt, hogy ha betör az ellenség az országba és elragadják a kishúgomat és anyámat és meg akarják erőszakolni, akkor nem tudom majd megvédeni őket mivel nem tudok semmilyen fegyvert kezelni. Itt majd megtanulom, hogy kell küzdeni és megvédeni őket. (Áááááááááááááábazz… :D)
Ezután több kérdésem nem volt.
Amikor bevonultam a seregbe, első nap volt szerencsénk végignézni, mégis kikkel leszünk összezárva 1 évig. Volt ott mindenféle user, ki egyedül jött, ki a barátnőjével, kit a családja kísért. A legjobban azon a srácon röhögtünk, aki bejött fehér feszülős izompólóba (ősszel) a kapun, egyik kezében valami sporttáska a másikban pedig egy fehér dobozos 5kg-os proteines (fehérjés?) doboz teli tömegnövelővel. Persze a srác sem volt kisdarab, látszott rajta hogy gyúr mint állat és feszülnek az izmai mint akibe 220-at vezettek, de összességébe véve muris volt. :) Pár ott lévő srác megjegyezte, hogy “ez fog legtöbbet szopni”, ami be is jött, mert pár nap múlva már orrba-szájba szopatták a srácot az idősebbek katonák, hisz “meg kell mutatni ki az úr a házba”.
A bevonulás napján sütött a nap. Az első sorakozó murisan telt el, mivel felálltunk alakzatba vagy hogy hívták, végigsétált előttünk a főtörzs vagy ki és első blikkre engem szúrt ki. Azt mondta öblös hangon: “Minek képzeli magát? Rambónak? Gyorsan vegye le a napszemüveget!”
Ez annyira nem volt muris, mivel nem nem volt rajtam napszemüveg, csak a rendes szemüvegem ami véletlenül olyan üvegből volt, hogy napfény hatására besötétedett. Gondoltam ha én ez most leveszem, azzal jóvá teszem a “bűnöm”, max pár méterről már nem fogom őt sem felismeri és nekimegyek valaminek egyébként is. Győzött a józan ész, a szemüveg fentmaradt és a sorakozó után megbeszéltem vele mi a szitu és hogy én tényleg nem Rambónak képzelem magam és ne aggódjon már annyit.
Azért az első alkalommal felhívtam anyámékat és szóltam nekik, hozzák be pótszemüvegemet, ami nem sötétedett be napfényre. :)
A tűzszerészeknél GAZ 66 típusú kocsit vezettem, ilyen volt belül:
és ilyen csudaszép volt kívül:
Mit mondjak róla … nem volt szép, nem volt gyors. Viszont jó erő lakozott benne és eszméletlen jókat lehetett vele szórakozni a hátsó telepen, ahol már a tisztek sem látták mit csinálunk. :) Egyeseknek az volt a kedvenc sportja (nekem nem, de tényleg), hogy 2 ilyen jószágot beállítottak egymással szembe, majd vezényszóra mindkét sofőr tökignyomta a gázpedált és az győzött, aki el tudta tolna a másik kocsiját.
A tetején jól lehetett napozni, a szellőzése kiváló volt úgyhogy vezetni is egy élmény volt, közlekedésben ha Budapesten vagy az országban mentünk vele, nem igazán próbált senki letolni az útról és érdekes módon mindig megadták az elsőbbséget.
Szinte visszasírom… :D
Tudjátok, mivel lehet a bakancsot legjobban kifényesíteni? Egyszerű fekete (ja boccs, barna cipőpaszta, mivel a fekete szín csak az öreg csókáknak volt kiváltsága) cipőpaszta kellett, egy kefe amivel nagyjából eldolgoztad a krémet és a végén – itt jön a titok, figyelj! – jött a titkos fegyver, a női (necc)harisnya. :) Nem, nem mi húztuk fel, hanem azzal kellett fényesíteni a bakancsot, nagyon durván tudott ám csillogni. :) Annyira, hogy a bevonulás után nekünk egy ideig meg is volt tiltva a használata, mivel túl jó eredményt értünk el vele csillogásügyben és nem volt miért leszídni minket.
A sorkatonai szolgálatnál nincs jobb fogyókúra. Bevonuláskor nem voltam nagydarab, kb 73-75kg lehetett, de bent sikerült kb 7-8 kilót fogynom amitől frankón szálkás lettem, a hasamon sakkozni lehetett volna. :) Megjegyzem most is, csak legurulnának a bábuk mert a kockákat álcázom az avatatlan szemek elől és védem a külső behatásokkal szemben megfelelő párnázattal. :)
Szóval jó fogyókúra volt, mert rengeteget rohangáltunk és tornáztunk úgy, hogy közben a kaja kevés volt és egyébként is szar, tápanyagban mondhatni szegényes. Anno fel is voltunk háborodva azon, hogy egy magyar sorkatona napi adagjára kevesebb pénz jut (ez akkor vmi 200 akárhány forint volt), mint a magyar fegyenceknek (azoknak emlékeim szerint 300 párforintból főztek). Megoldást az jelentett, hogy mindenki mint a hülye hordta be a kaját amikor csak tudta, aztán ment a cserebere.
Volt egy iszonyatosan faszkalap főtörzsünk, akit nem sokkal előtte szalajtottak a főiskoláról. Az a tipikus baromállat, mások szivatásában örömét lelő kisstílű gyökér volt, aki rendszeresen lehúzta az eltávunkat és mindenfélét kitalált azért, hogy mi nehogy jól érezzük magunkat. Mintha a katonaság egyébként egy hawaii vakáció lett volna.. Az eltáv turnusokban ment, ha egyikről lemaradtál, akkor csak 1 óra múlva a következővel tudtál kimenni.
Minden eltáv előtt meg kellett borotválkozni, hisz a magyar kiskatona nem mutatkozhat a polgárok előtt borostásan.. ugye. Ez még fogjuk rá hogy oké, belefér. De az már milyen dolog, hogy 1-2 perccel a távozás előtt sorbaállít minket a fent említett gyökér, majd végighúzza a kezét az álladon/arcodon a növéssel ellentétes irányba, hátha megérez valamit?
Na mindegy, fogjuk rá hogy ez is belefér. Viszont ez a csóka ekkor előhúzott egy telefonkártyát a zsebéből és azt az arcunkra nyomva-húzva ellenőrizte, hogy serceg-e bárhol is. Azt hozzátenném, hogy ezzel mindenkinek sercegni fog, akinek picit is erősebb a szakálla, bárhogy borotválkozott meg. Ekkor rohanás vissza a lakosztályokba, gyors borotválkozás, rohanás vissza a kapuhoz. Persze legtöbbször már nem fértünk bele az időbe, álltunk megint egy órát a kapuban.
No de volt ám röhögés, mikor egyik nap megtudtuk, elhelyezték valami bivalybasznádi kistelepülés eldugott sarkába. :) Kiderült, hogy a marhája ügyeletben pörgette a szolgálati pisztolyát a mutatóujján és a fegyver elsült, belelőtt a falba. :D Csak azt sajnáltuk, hogy nem a golyóit lőtte el vele.
Még rengeteg ilyet lehetne mesélni, gondolom másoknak is vannak bőven élményei, amiket szívesen olvasnék. :) Ha voltál katona és van kedved írni, hajrá! :) Ha nem voltál, akkor meg írd meg miért nem és hogy úsztad meg. :)
“ügyeletben pörgette a szolgálati pisztolyát”
Éles fegyvert pörgetni? Micsoda IQ bajnok. :D
Lehet a felettesei sem kedvelték? :D
Az eset után biztos nem. :D
Nahát, nahát, illegális autóverseny a guruk háta mögött?! Elképzelem, ahogy a szomszédos öregotthonból kijön egy járókeretes nénike, illegeti magát, majd amikor leesik a 20 éve mosatlan zsebkendő, akkor indul a móka…
Ez a bakancsos sztori meg mekkora már? Nem engedték fényesíteni, mert nem volt lehetőség zavart kelteni az erőben! Hát ez kész!!! :DDD
A főtörzsnek meg gratulálok! A sok Kisváros, ugye a sok Kisváros?! :D
Hm…ez az a téma,amihez nem tudok hozzá szólni :D Főleg,mert mire én oda kerültem,már pont nem volt sorkatonaság :D (igen,ilyen fiatal vagyok)
Bár mondjuk ha lett volna,asszem megoldottam volna valahogy,hogy megússzam :D (családi taktika,mind2 bátyám így tett,meg is úszták..:) )
De örömmel olvastam,hogy te is figyelsz a biztonságra,Harder,így véded a hasizmaidat a megfázástól :D
Én nem voltam katona, de szeretem olvasni az ilyen történeteket, szóval örülök, hogy ilyen gyorsan megszületett a beígért poszt ebben a témában :)
Sajnos eléggé rövidlátó vagyok, így hamar megúsztam a katonaság témát. Gimi 3-ban asszem már le is ment az egész. Valamikor 1999 magasságában talán. Mondjuk a szivatásos része nem hiányzik persze de mivel a haditechnika iránt időközben elég erősen elkezdtem érdeklődni, néha kicsit sajnálom, hogy a katonaság kimaradt.
Egy ilyen GAZ-t azért kipróbálnék. Persze igazából bármelyik orosz katonai gépszörnyet :)
:D
hát ez jó volt, köszönjük.
katonaság halál kész volt, én 17 évesen tudtam meg, hogy apukám röplabdaedző. erről majd én is írok egy posztot.:)
Jó a történet. Nekem is van egy. (kinek nincs, aki volt…)
1980 (igen ilyen öreg vagyok már)
Még 24 hónap volt a műsor. Már szerelnék le. Én szoktam volt, mint studiós, a hangosításokat csinálni a bulikon. Fasza beosztás, csak a pol. tiszt dirigál.
Meg van az utód, fiatal, most tanul be.
Nagy banzáj. Szovjet elvtársak a vendégek. Van aki piroscsíkos nadrágba jött.
Papíron a műsor, mikor mit kell zenélni. (felhívó jel, vigyázz jel, himnuszok, stb.) Engedély a polhelyettestől, hogy a fiatal titán csinálja. Jó, de azért legyek én is ott.
Én a régi kazettás magnóra vettem fel a megfelelő sorrendbe a zenéket, aztán a következő zene elejét a magnó keresi meg. (fontos!) A titán nem akar tökölni a magnóval, ő majd közvetlenül a bakelitlemezen keresi meg a track-et. (Munkásmozgalmi indulók, himnuszok)
Te tudod.
Aztán indul a buli az ebédlőben. Egy sötét lyukban ülünk a mennyezet alatt. Keverő erősítő, filmvetítő, stb….
Éppen a Szovjet himnusz következne, mikor a titán rájön, hogy nem tudja melyik track az. Na majd segítek. Keverő le. Ajtó kicsit megnyitva, hogy lásson is valamit. A tüt pakolja trackről-trackre és hallgatja a tű cincogását, majd bólint, hogy megvan, mehet. Én a keverőt föl, és fölcsendül a zene.
De valami gyanús! Ez nem a Szovjet himnusz! Egyre többen forgolódnak felénk, sőt a polhelyettes a szinpad hátsó részén az öklét lengeti!
Az ami szólt az a MUNKÁS GYÁSZINDULÓ!!!!!!
:D :D
Lett valami következménye? :)
Részemről csak ejnyebejnye. Persze nagy mákom volt, hogy előtte engedélyt kértem.
A titán úgy tudom, nem lett studiós. Konkrétan nem tudom, hogy mit kapott érte.
Valószínű, hogy tapintható volt a stressz, és elfogadták, hogy nem szándékos volt.
Én egy bő hónap múlva leszereltem. :)
Én speciel híztam vagy tíz kilót. Őr voltam egy éven keresztül, aztán a Széchenyi-hegyen kellett őrizni 24/24-ben két szál 50 méteres antennát, nehogy véletlenül ellopja valaki. A kerítésen meg infrás reflektorok voltak, valahányszor az őrség örökbefogadott kóborkutyái ott mászkáltak, mindig felgyulladt valamelyik. Akkor az embert a frász kerülgette, hogy biztos ellenőrzést kapunk. Az egész szoli alatt csak zabáltunk, meg döglöttünk. Hogy miket meg nem eszik az ember, ha éhes! Azt sem tudom, hogy honnan szereztünk annyi kaját. Volt, hogy az egész őrség húzta a lóbőrt, még az őr is a toronyba, úgyhogy el is felejtettük váltani. Aztán egyszer csak meglepett az ellenőrzés, gyorsan utána kellett nézni az naplóban, hogy éppen kinek kéne kinn lennie, hogy éppen tudjuk, mi a nevünk. Közben leadtuk a drótot a toronyba is, hogy: Idefigyelj, te most nem XY vagy, hanem Z, hát úgy jelents! Én pedig nem A vagyok, hanem B.
Kiképzésen meg lövészgödröt kellett magunknak ásni a sziklás hegyoldalba, gyalogsági ásóval! Teljes harci díszben: Fegyver; tártáska, három teli és kettő üres tárral; vegyvédelmi cucc, meg málha a háton; gázálarc; pufajka; kulacs; a fejen acélbili, ami mindenkinek nagy volt, és minden lépésnél orrba vágta az embert. A normaidő két, azaz 2 óra volt rá. Merthogy jön az Ellenség! ’95-ben! Persze, majd jön a támadás szemből, az ellen meg ad nekem 2 órát, hogy bevájjam magam a sziklába, majd csak azután lő. :) Aztán “nem megfelelő” minősítést kaptam. A sok stréber, aki szeretett volna tisztes lenni, csak úgy igyekezett! Még ki is cifrázták. Aztán egy hónapig nem bírt megfogni semmit, olyan vérhólyag tört a markába. De kapott érte egy vállonveregetést. :) Hogy mekkora marhaság volt az egész…
Nagyon egyetértek, főleg az utolsó mondattal és az egész sorkatonai szolgálatra kivetítve.
Nos azt gondolom mindenkinek van egy két érdekes története aki volt sorkatona. Így nekem is. Már idősebb katona (gumi) voltam, amikor ez meg esett. Én Tapolcán voltam katona a dkk-ban, mint sorállományú kiképző tisztes. Tisztesként, választhattam, hogy ki megyek e terepre, vagy az alegység szinten maradok a gyengélkedőkkel, lógósokkal. Megjegyzem sokszor jobban jártak volna, ha ki mennek. Nem volt ez másképp azon az unalmas nyári napon sem. Mikor közölték hogy önként jelentkeztem öt lógóssal, volt két percem, hogy az épület előtt várakozó ural típusú gépjárműn helyet foglaljak. A rakomány igen egyszerű volt, néhány vödör mész, illetve pár partvis. Nem értettem a dolgot. A gép felüvöltött és szépen elindultunk kifelé a laktanyából. Nem tudta egyikünk sem hova. Az út nem tartott sokáig, a 25 km-el odébb található Új dörögd nevezetű kis település határában lévő tank gyakorlópálya volt a cél. Csodálkoztunk nagyon, (mert menetközbe összeraktuk a képet, mész, meg meszelő egyenlő, valamit ki kell meszelni) mert épületnek sehol semmi híre. Aki járt arra, nyilván tudja, hogy egy x hektáros pusztaságról van szó. Amikor közölték mi a dolog, akkor azt hittük szívatnak de nem. A pár nappal később rendezett Hadi játékok-ra kellett megfigyelő, tájékozódó pontokat létesíteni. Olyan magyar módra. Random rendszerben bokrokat, illetve eldobott gumiabroncsokat fehérre meszelni. Bokrokat meszelni!!! Inkább nem részletezem azt a röhögést, és komolytalanságot ami ezután jött. Pár óra alatt végeztünk is. Gépjárműre mondta valaki és elindultunk vissza. Ismét meglepődtünk, amikor a sofőr elfelejtett a laktanya felé lefordulni. Irány a városközpont. Derék századosunk, akkor közölte, hogy volna még egy kis meló. Költöztetés. Nem álltunk ellen. Meg nem is tudtunk volna. Ez is egyfajta példája volt annak mi mindenre jó a katona. (MÁS! – Az év őszén az egyik helyi újságban meg is jelent egy cikk a laktanya parancsnokról, aki katonákat dolgoztatott a szőlőjében. Nem kis botrányt kavarva ezzel) Akkor elindultunk a hatodikra. Mikor megláttam a szekrényt amiről szó van, már kezdett gyanús lenni a dolog. Olyan régi fajta fából készült szekrény volt, nem ezek a “pille könnyű” modern bútorok. Méreténél fogva természetesen a liftbe nem fért be. Gondolom említenem sem kell, milyen jól esett a hatodikról gyalog. Aztán a másik helyen ki. Nem volt messze, de az már családi ház volt, nem kellett az emeletre cipekedni. Azért volt valami jó is abban a délutánban. A környékre jellemző a bortermelés, századosunk sem volt kivétel ez alól. Mint a legtöbb tisztnek (azon a környéken) neki is volt egy kisebb szőlője, így jófajta házi bora is. Meg is kínált mindenkit. Lévén fáradtak, a 30 fokos melegben, igen megütött. Szerintem mindenkit. Mindegy, vissza a laktanyába. Ezután már semmi említésre méltó esemény nem történt. Egészen estig. Tipikus fülledt nyári este, A szokásos felhőszakadással. Gondoltam is ezért érdemes volt órákig bokrokat meszelni. Másnapra, az egészet elmosta az eső. Hogy honnan tudom? … közölték hogy önként jelentkeztem…….. Na igen ilyen volt ez. Ami gömbölyű azt vinni, ami szögletes azt gurítani (de csak amíg le nem kopott az éle, mert akkor már lehetett vinni)
Jellegzetes katona sztori, jót mosolyogtam rajta köszi! :D
Nekem a története nagyon tetszet.Örülnék ha tovább irná,mert nagyon érdekel.emigy katona még nem voltam és nem is leszek mert már nem lesz nálunk kötelezö!emigy mennék én,ha nem lenne ilyen szar(elnézést a szóhasználatért),de ami igaz az igaz!köszönöm hogy megosztotta velünk
katonai élményét.sokat megtudtam belöle a dolgozathoz.üdv
Én is az 1HTAZ állományába tartoztam 94-95 szezonban.
A tisztek többsége tök normális volt, kivéve néhány tipikusa harcsabajszos kispöcsű kövér (fő(törzs))őrmestert…
Az egyik legemlékezetesebb sztorit itt megosztanám:
Minden délután volt “foglalkozás”. Hol alaki kiképzés (jobbra át, balra át, hátra arc, jobbra nézz, vigyázzmenet stb, helybetopi…)És azok a szép szerda délutánok, amikor a vegyvédelmi gyakorlatot vezette Szabó László törzsőrmester. (megjegyzem, jó fej, és fasza gyerek volt, de kő kemény katona: volt egy barátnője, aki lefitymálta katonai hivatását, erre ő berakta a csajt a kocsoba, behozta a laktanyába, és végigkergette az akadálypályán, és mehetett a kiscsaj a fenébe… láttuk, röhögtünk…)
No, ilyenkor irány a sportpálya, és ott a következő hangzott el:
Kétsoros oktatási alakzatban sorakozó!
Aki volt katona, most ugorjon
(egymással szemben két sor, kb 5m közte) Gázkészültség! (ja, itt elmondanám, hogy teljes vegyvédelmi felszerelés rajtunk. A legviccesebb része az esőköpeny szerű csigabigának becézett cucc volt, amit a hátunkon hordtunk, szépen feltekerve egész a nyakunknál. előre jött a derékszíjig két hózentróger belőle, ez tartotta hátul-fent, hátra egy. Volt egy kioldózsinór, amit ha megrántottunk a csigabiga kigurult, és bele lehetett bújni az esőkabátba. Jó súlya volt, az embernek belekapta a golyóiba a nacit rendesen. Úgyhogy aki felvette, egész pofás muffot növeszteni látszott..A csigabigát mindig púderozni kellett, hogy ne ragadjon össze. Kit szerettek, annak titkon 5-6 marék-fél kiló púdert is belecsomagoltak a csigájába. Ha legördült, köd lett…) Ekkor a szimatszatyrot körbe kellett a derékon rögzíteni, a gázálarcora feltekerni a szénszűrőt.
GÁZ! 5sec, gázálarc fel
ÖFNIt ruhaként fel! ekkor csigabiga ki, két gumiharisnya a lábra, és az egészet összepatentolni. Eredmény: befele minden jött, kifele semmi. Mindenki fürdött a levében, közben röfögött a gázmaszkban.
Ide ugorjon, aki átugrotta
Tehát jobb oldalt álltak a “sebesültek, bal oldalt a segítők. A segítő nyakába kapta a sebesültet, és futott vele két kört a pályán, utána örült, ha élt. No, volt egy 120 kilós kancigány srác Farkas volt a neve, de mindenki csak Barkasznak hívta…, -jó gyerek volt- aki mfelkapta a kb 40 kilós honvédot, aki neki jutott (Harchelyzetben minden előfordulhat!!) oszt lekocogta a magáét. aztán: CSERE! Barkasz ráfeküdt a 40 kilós srác hátára, és úgy is maradt. A srác gyakorletilag kispárnának volt elég neki. Majd csak azt láttuk, hogy a Szabó törzs fetreng a röhögéstől. Mi is oda néztünk: Barkasz a feje tetejére tolta a gázálarcot, kackiásan állt a halántékán a szűrő, és fekvecigizett, hóna alatt vergődött a 40 kilós… Szabó törzs fuldokolva a röhögéstől: Mi a f@sz Barkasz?!? Válasz: Amíg nem megy a busz, gondoltam rágyujtok…. Volt, aki belehányt a gázálarcába a röhögéstől….
Bics, ha nem elég mókás, de aki el tudja képzelni, látványnak fenomenális volt…
A ferjem is volt katona es egy ilyen gaz 66 os tehergepkocsin szolgalt csak ö ukrajnaban.Nagyon sok jo sztorija van a katonai evekröl 1982-1984.Ez az orosz vas soha sem hagyta cserben.Csak az volt a baj , hogy telen hideg volt,nyaron pedig meleg.Meselte ,hogy jöttek teherkocsin Hmelnickijből-Ungvára es a Vereckei HÁGON lehagyta őket egy LADA.Ült a férjem mellett egy törzszászlós aki nagyon jól tudott magyarul,de ezt a férjem nem tudta és amikor lehagyta őket a LADA iszonyatosan elkezdett magyarul káromkodni …. Elöször a tiszt csak figyelt de aztán nagyon-nagyon kacagott rajta. Aztán végül megszólalt magyarul…. GYURI te magyar vagy.