Pár napja néztem az utolsó bejegyzés dátumát, mikor új szerverre költöztettem a blogot (majd írok arról is, bár lehet hogy nem itt hanem inkább tech. oldalról megközelítve a tutorial.hu-n). Közhelyes, de hihetetlenül gyorsan telik az idő … A munka, gyerekek/család, hobbi (mondtam, hogy elkezdtem motorozni?) valahogy nem jutott már elég idő és energia a blogra, de most szeretném kicsit megint felvenni majd a fonalat és időszakosan publikálni.
A bejegyzés apropója pedig az, hogy minap beszélgettünk barátokkal és valahogy szóba került a covid -> kert -> szárazság -> fű/gyümölcs -> öntözés -> öntözés ára -> fúrt kút -> szivattyú vonalon jutottunk el oda, hogy vajon melyik kerti szivattyú az amit érdemes megvenni mostanában?
Beszélgetés (chaten ment) közben elkezdtünk kutatni a neten is és elég sok kérdés merült fel, amire mi nyilván laikusént nem igazán tudtunk választ adni. Ekkor ugrott be, hogy van egy kedves ismerősöm aki profi a témában (Tamás, a szivattyuk.hu bolt tulajdonosa), hiszen van szivattyú boltja és webáruháza is és mi lenne, ha megkérdezném tőle ezeket?
Szó szót követett, felhívtam azzal, hogy lenne pár kérdésünk is kerti szivattyúval kapcsolatban, segítene ebben? Szerencsére igent mondott, úgyhogy összegyűjtöttem a kérdéseinket és a válaszait, amit itt is leírok. Hogy miért? Mert végiggondolva elég sok ismerősömnek van kertes háza és többeket is érdekelhetnek a válaszok, meg amúgy is … szerintem ez hasznos lehet bárkinek.
❓ KÉRDÉS
Mi a különbség a kerti szivattyúk és az önfelszívó szivattyúk között? A neten láttam, hogy hol így, hol úgy hívják őket ill. van ahogy a leírás alapján úgy tűnt, ezek a nevek ugyanazt jelentik.
# VÁLASZ
A köznyelvben azokra a szivattyúkra használatos a kerti szivattyún megnevezés, amelyek felszíni önfelszívó szivattyúk. Tehát ez a megnevezés inkább a használat módjára utal és nem valamilyen működési elvre vonatkozó esetleg szakmai kategória. Ennek ellenére mi is inkább a kerti szivattyúk kifejezést használjuk mert ez él az emberek fejében az önfelszívó kerti szivattyúkkal kapcsolatban.
Ezekkel a berendezésekkel általában kerti locsolást, kocsimosást és ehhez hasonló tipikusan kerti vizes feladatokat oldanak meg. Sokszor ezek közül a gépek közül választunk akkor is, hogyha egy telepített locsolórendszerhez keresünk szivattyút. Tehát a két kifejezés egyfajta szinonimája egymásnak amikor a házkörüli szivattyúkról beszélünk.
❓ KÉRDÉS
A kút még nincs meg (*még kutatom a témát, hogy most fúrt kút vagy ásott kút kell nekem, bár egyelőre azt gondolom, hogy inkább fúrt kút ….*) de már itt az elején is felmerült kérdés. Például több helyen is azt olvastam, hogy a kerti szivattyú megfelelő választás fúrt kúthoz is (8-9m mélységig) és hogy a fúrt kút lehet akár 100+ méter mély is (de ekkor már búvárszivattyú kell hozzá ha minden igaz). Azt is olvastam, hogy lehet ásott kúthoz is használni (ami max 20-30 méter lehet?), mert inkább az a fontos hogy milyen mélyről kell a vizet felhozni. Más cikkben meg azt írták, hogy fúrt kúthoz inkább búvárszivattyú való még akkor is, ha nem kell túl mélyről felhozni a vizet. Akkor most mi az igazság?
Azt, hogy milyen kutad lesz az fogja eldönteni, hogy a talajban milyen mélységben található a vízadó réteg és ez mennyi vizet ad, illetve valamennyire az is, hogy mire akarod használni a vizet?
Röviden: az önfelszívó szivattyúk legfeljebb 8-9 méter mélységből képesek felszívni a vizet, ha ennél mélyebben található a kút vízszintje, akkor már merülőmotoros szivattyúra lesz szükséged. Sík vidékeken így az például az Alföldön inkább a magasabban fekvő vízréteg a jellemző, így itt a kutak jellemzően már 8 méter mélységben stabilan adnak vizet. Ebben az esetben az ásott vagy gyűrűs kút is megfelelő, de nincs akadálya egy keskeny kút fúrásának sem. A kútfúrók általában ismerik azt a környéket ahol dolgoznak, többnyire már előre jól megbecsülik, hogy mi várható. Érdemes elbeszélgetni velük. A dombosabb vidékeken, mint például a Dunántúl inkább a fúrt kutak jellemzőek, a mélyebben fekvő vízréteg miatt (logikus, hiszen ha egy dombon van a házad, akkor messzebb kerül tőled a vízadó réteg. Itt már nehezebb a kútfúró dolga is, nem könnyű előre megbecsülni a mélységet.
Tehát ha a vízadó réteg egy kicsit mélyebben van (mondjuk kb 20 méterig), akkor kénytelen leszel valamilyen ásott kút szivattyút választani. Ha még 20 méretnél is mélyebben van, akkor pedig klasszikus csőbúvár szivattyú lesz a megoldás.
Tudod kell, hogy minél nagyobb a fúrandó kút átmérője, annál magasabb a fúrás méterenkénti költsége. Emiatt mélyebb (több mint 20 méter) kutakhoz nem érdemes nagy átmérőjű például ásott kutat építeni. Itt egy 125 mm vagy 100 mm átmérőjű kút tökéletesen megfelel. Léteznek ennél is kisebb átmérőjű 80 mm körüli átmérővel fúrt kutak is. Ez már egyértelműen csőbúvár szivattyúk felségterülete.
❓ KÉRDÉS
Valamelyik cikkben láttam, hogy elvileg több típusa is van ezeknek (JET, centrifugál ill. oldalcsatornás). Mi alapján érdemes ezek közül választani, egyáltalán mi ezek között a különbség? Melyik a korszerűbb, időtállóbb, strapabíróbb?
Otthoni használatra egyértelműen a modern JET rendszerű szivattyút érdemes használni, amely egyébként egy centrifugál szivattyú. Régebben, de az iparban helyenként manapság is alkalmazták az ún. oldalcsatornás önfelszívó szivattyúkat olyan esetekben, ahol az önfelszívás képessége elengedhetetlenül szükséges tulajdonsága egy szivattyúnak. Ez egyébként egy kb. az 1920-as években szabadalmaztatott megoldás, amellyel először sikerült megoldani, hogy a szivattyúk képesek legyenek felszívni a vizet.
Ma már az iparon kívül – elsősorban mivel az öntvény alapanyagok relatíve drágák, máshogyan pedig nem gyárthatók ezek a berendezések – a mindennapokban inkább a JET rendszerű szivattyúkat alkalmazzák. A JET rendszerű szivattyúk tulajdonképpen a Venturi cső elvét alkalmazzák, azaz a szivattyú nyomó oldaláról a szivattyútesten belül visszavezetnek egy ejektoron keresztül valamennyi vizet ezzel mintegy rásegítve a szívó ágra.
❓ KÉRDÉS
Mire figyeljek választáskor (nyilván ár az egy szempont, de nem feltétlen a legolcsóbbat akarom megvenni, ha kicsit drágábban mondjuk sokkal jobbat is lehet)?
A legfontosabb, hogy milyen feladatra szeretnéd alkalmazni a kerti szivattyút? A másik pedig, hogy milyen kutad van/lesz? Ha egy olyan ásott/gyűrűs kutat sikerül létesíteni, amelyben kb 8 méter mélységben stabil a vízszint, akkor nyert ügyed van, alkalmazhatók az önfelszívó kerti szivattyúk. Az, hogy milyen teljesítményű kerti szivattyúra lesz szükséged, azon múlik, hogy mi a felhasználás célja.
Egy nyaraló vagy egy kerti csap ellátásához kisebb berendezés is elegendő (pl: Pedrollo JSWm 1AX vagy WILO WJ 203 X EM – csak hogy kettőt említsek példaként, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek), míg egy telepített öntözőrendszer esetében nagyobb kerti szivattyút kell alkalmazni (pl: Pedrollo JSWm 2AX).
Alapvetően azt mondanám, hogy az ár többnyire tükrözi a minőséget, de nem érdemes elszállni árban, mert a közép kategóriában elérhetőek igen jó ár-érték arányú kerti szivattyúk, két jó példa:
- Pedrollo JSWm kerti szivattyúk és a
- WILO InitialJet kerti szivattyúk,
amik mind minőségben mind pedig műszaki tartalomban egyaránt megfelelőek, egyértelműen ajánlom ezeket is. Akár öntözőrendszerek telepítéséhez is rendszeresen viszik a telepítők ezeket a típusokat, ez azért elmond valamit. Ha bármelyik szivattyú konkrétan is érdekel és kérdeznél róla, a barátod hívja nyugodtan a boltot (+3612220238) és bármelyik kollegám szívesen megválaszolja a kérdéseit. Vagy jöhet hozzászólásban a blogodon is a kérdés.
❓ KÉRDÉS
Mennyi ideig várható, hogy egy ilyen szivattyú működik? Kb hány évre tervezzek vele?
Ez nagyon függ az üzemidőtől és még jobban a kútvíz minőségétől. Mi normálisnak tekintjük az 5-8 éves élettartamot, de járt már nálunk felújításon 12 éves JET rendszerű szivattyú is.
❓ KÉRDÉS
Mennyire fontos a kerti szivattyúk esetében a márka? Van jobb és megbízhatóbb vagy kb mindegy, hogy mit veszek? Rengeteg márkát láttam a neten (Wilo, Grundfos, Pedrollo,Steinhous, AL-KO stb..), elég nehéz dönteni e téren (is).
Mi azt látjuk, hogy vannak márkák amikkel nehéz hibázni. Tapasztalataink szerint a Pedrollo, WILO, Grundfos kerti szivattyúkkal kevés probléma van, érdemes errefelé tájékozódni kereséskor.
❓ KÉRDÉS
Mi az az összeg, amit mondjuk egy kis családi házhoz, öntözéshez érdemes kifizetni? Ok tudom ez így fura kérdés, de elég nagy szórás van az árak tekintetében és gondolom egy OBI-s vagy Emag-os “filléres” cucc nem feltétlen a legjobb választás (kb 8000-től indulnak ahogy láttam) de nem is akarom mondjuk 150e-t kiadni érte. Mi az az összeg, ami alatt ne is nézelődjek?
Rövid leszek: Jó minőségű, megbízható és korrekt műszaki tartalommal bíró kerti szivattyút 35-55.000 Forint közt – persze ez teljesítménytől is függő – simán lehet találni.
A nagyon olcsó áruházi szivattyúk általában nem javíthatók, többnyire nem is foglalkozik senki a javításukkal. Ha meghibásodik, akkor csere következik (ha van mire…).
❓ KÉRDÉS
Van olyan alkatrész, ami mondjuk várhatóan cserés lesz mondjuk évente vagy valami “futásteljesítmény” után? Ha igen, ezt érdemes előre megvásárolni és tudom magam is cserélni vagy inkább hívjak hozzá szerelőt? Van olyan márka amihez biztosan évek múlva is kapok alkatrészt?
Vannak olyan alkatrészek, amik egyszerűen azért fognak elkopni, mert ezek végzik a folyadék mozgatásának munkáját, de legalábbis maga víz elkoptatja ezeket. Ezt onnan lehet észrevenni, hogy lecsökken a szivattyú nyomása. A gyakorlatban azt fogjuk tapasztalni, hogy mintha már nem szállítana már annyi vizet a szivattyú. Ez egy természetes folyamat, általában lassan (évek alatt) megy végbe. Ha megvan a műszaki affinitása valakinek, akkor meg lehet próbálkozni a javítással.
Többnyire járókerék, ejektor, csúszógyűrűs tömítés és ház tömítése lesznek szükségesek, de ezeket szerintem nem érdemes megvenni előre. Azt már fejtegettem, de itt is mondom, hogy a kopás a szállított víz minőségétől nagyban függ. Egyes olcsóbb (például áruházas) termékekhez általában nincs alkatrész, ezeket a szivattyúkat meghibásodás esetén egy-két kivétellel kompletten cserélni kell.
Ha innen közelítek, akkor Pedrollo szivattyúkat jó szívvel ajánlom, javíthatók alkatrész könnyedén is elérhető hozzájuk.
❓ KÉRDÉS
Hogy kell karbantartani egy ilyen szivattyút? Mire figyeljek ha szeretném, hogy hosszú legyen az élettartama?
Nincs igazán karbantartás igényük. A locsolási szezon végén érdemes vízteleníteni és fagymentes helyre tenni. Ha eleve fagymentes helyre került telepítésre, akkor nincs teendő.
❓ KÉRDÉS
Hogyan tudom beüzemelni, szokott hozzá lenni például leírás amit követve megoldhatom magam is? Vagy ez szakembert igényel?
A kezelési leírásokban többnyire korrekt módon leírják mi a teendő beüzemeléskor. A szívól oldali csőre mindenképpen kell egy lábszelep, ez gátolja meg a csőben lévő víz visszafolyását a kútba. A szivattyút és a szívóágat is fel kell tölteni vízzel. Ehhez a szivattyúk felső részén van egy nyílás, többnyire csavarral lezárva. Szerintem nyugodtan meg lehet ezzel próbálkozni, ha az valaki fogott már életében villás kulcsot, nem ördöngösség.
❓ KÉRDÉS
Mennyi a jellemző garancia 1-1 ilyen szivattyúra? Lehet például kiterjesztett garanciát vásárolni hozzá?
Általában 24 hónap a garancia, de egyes gyártók 3 évet is bevállalnak. Jó, hogy kérdezted mert szerintem ez is elmond valamit arról, hogy mit gondol a saját termékéről az adott gyártó…
❓ KÉRDÉS
Téliesíteni kell? Szedjem majd ki a kútból a szivattyút vagy hagyjam benne? Nem fog szétfagyni stb..?
Ha nem fagymentes helyre került telepítésre, akkor mindenképpen kötelező a fagymentesítés! Feszültség mentestést követően a leengedő csavar kicsavarásával a szivattyúban lévő víz leengedhető. A kiszáradt szivattyú pedig eltehető a következő szezonig.
Kerti szivattyúkat elősorban páramentes helyre szabad telepíteni, szóval ne a kútba tegyük!
❓ KÉRDÉS
Mi az amit nem kérdeztem meg, de fontos lenne tudnom? :)
Vásárlás előtt informálódjunk, ahogy a barátod is tette nagyon okosan. Kérdezzünk meg szakkereskedőket, mert a megfelelő szivattyút kiválasztani némi tudást igényel. Sokan nem is gondolnák, egy túl nagy szivattyú épp ugyanannyi fejtörést okoz, mintha túl kicsit választunk. Végtére is ez is egy szakma.
A másik, ami eszembe jut az pedig az, hogyha már elég sokat ki-be kapcsoltad a szivattyút kézzel, akkor érdemes megfontolni az automatikus be- és kikapcsolást, amihez nyomáskapcsolót + hidrofortartályt, vagy áramláskapcsolót esetleg digitális nyomáskapcsolót érdemes használni. Felmerülhet a házi vízmű alkalmazása, amely tulajdonképpen egy nyomáskapcsolóval és hidrofor tartállyal felszerelt kerti szivattyú. Általában ebbe az irányba szoktak továbblépni az ügyfelek, tehát a kényelmesebb használat felé azaz: vagy egy vezérlő vagy egy vízmű kerül beszerzésre.
Eddig tartottak a kérdések és válaszok, remélem hasznos lett és találtál benne érdekes infót. :) Ha maradt kérdés, írd meg egy hozzászólásban vagy akár fentebb beírtam a telefonszámot is, hívd fel a boltjukat.