Meta Description: Vákuumcsomagolás – ezt érdemes tudni róla. Módszerek, edények, előnyök és hátrányok, táblázat a tárolási időkről.
Miről fogsz olvasni ebben a bejegyzésben?
A bejegyzésben megtalálod, hogy mi az a vákuumcsomagolás, milyen előnyei és hátrányai vannak, milyen ételeket nem lehet vagy épp nem érdemes ilyen módon tárolni ill. a cikk végén találsz egy táblázatot is arról, hogy bizonyos ételeket eltarthatósága hogyan alakul az oxigénmentes környezetben.
A vákuumcsomagolás lényege, hogy a levegőtől (oxigéntől) elzárt ételek sokkal hosszabban fogyaszthatóak maradnak (főleg hűtéssel kombinálva). Ez a hosszabb idő egyébként akár 4-5x hosszabb tárolási időt is jelenthet!
A következő pár bekezdést nyugodtan ugord át, ha nem érdekes a személyesebb rész és csak a lényegre vagy kíváncsi!
A bejegyzést eleinte azért kezdtem el írni, hogy magam számára összegyűjtsem a a különböző élelmiszerek eltarthatósági idejét. De talán másnak is hasznos lesz, mert az ismerősökkel történt beszélgetések során számomra az derült ki, hogy nem sokan használják ki a vákuumcsomagolás előnyeit.
Jómagam azért keztem el érdeklődni a tárolási megoldás iránt (bár lehet, hogy az érdeklődés kicsit erős kifejezés erre, csak utánanéztem), mert már a COVID előtt is itthonról dolgoztam és a napi szintű étkezést valahogy meg kellett oldani. A gyerekek suliba, feleségem dolgozik, nem vártam el tőle hogy minden este még a meló után még álljon be a konyhába vacsorát készíteni meg másnapra ebédet nekem. Egy ideig próbálkoztam az étel szállító cégekkel, a dobozos kajákkal de … hát finoman szólva nem az a minőség és ár jellemzi ezeket, amit egyébként kerestem.
Persze az elmúlt 1-2 évben még bejött az is a képbe, hogy a gyerekek hónapokig itthon voltak velem (online oktatás), úgyhogy mindenképpen adat magát, hogy valamit megoldást találjak/találjunk a családdal.
A vákuumcsomagolás előnyei
- a hosszabb ideig eltárolt ételekkel kevesebb kaja megy kidobásra
- pénzt spórolhatsz meg
- a vákuumcsomagolt ételeken a fagyasztás során (-15-18 °C környékén) nem keletkeznek jégkristályok a víz megfagyása során. Így a lefagyasztott és vákuumcsomagolt élelmiszer hosszabb ideig megtartja a tápértékét, állagát, színét és illatát.
- az élelmiszerek vákuumcsomagolásban frissek maradnak, nem dehidratálódnak, nem veszítenek a súlyukból és az ízükből
- időt is spórolni fogsz, mert nagyobb mennyiségű ételt tudsz egyszerre elkészíteni a gyors elfogyasztás vagy a nehéz eltarthatóság terhe nélkül
- az ételeknek hosszabb ideig lesz jó/friss íze (ez azért például a gyümölcsöknél vagy akár a zöldségeknél nem egy elhanyagolható szempont)
- a vákuumcsomagolással úgy lehet az ételek frissességét megőrizni, hogy nem kell kémiai tartósításhoz folyamodnod
- hatékonyabban lehet húsokat pácolni vele
- az egyik leghigiénikusabb tárolási körülmények így érhetőek el
A vákuumcsomagolás hátrányai
Úgy tisztességes, hogyha fentebb sorolt előnyök után azt is elmondom, mely esetekben nem érdemes vagy nem lehet használni a vákuumcsomagolást. Ezek a hátrányok inkább a vákuumtasakos tárolásra vonatkoznak egyébként.
- speciális vákuumtasak kell hozzá mely nem épp a legolcsóbb megoldás, és persze ezeket folyamatosan pótolni is kell. Hiszen a vákuumtasak/-fólia többsége nem újrafelhasználható.
- vannak olyan puha, érzékeny élelmiszerek, melyek csúnyán deformálódnak, kilapulnak a vákuumozógép által kiszívott levegő határása. Ilyen élelmiszerek például a puhább gyümölcsök (eper, erdei gyümölcsök egy része) de ide sorolhatóak a finomabb szerkezetű halak is akár. Persze az részlegesen megoldás lehet, ha vákuumozást megelőzően ezeket az élelmiszereket lefagyasztod, de akkor meg ott van a kristályodás … na szóval nem az igazi, ezt érdemes figyelembe venni.
- a hegyes élelmiszerek pl. csontok, szálka kiszúrhatják a vákuumfóliát. Persze ezeket a vákuumozás előtt körültekintően el lehet távolítani hogy esetleg be lehet csomagolni.
- Gyakori tévhit, hogy az élelmiszerek vákuumzárása biztos módja a baktériumok elpusztításának és az élelmiszerek biztonságban tartásának. A legtöbb romlást okozó baktériumnak persze oxigénre és nedvességre van szüksége a túléléshez és a szaporodáshoz. Ám egyes (anaerob) baktériumok alacsony oxigénellátottságú környezetben is jól érzik magukat. Ilyen például a Clostridium botulinum, amely olyan toxinokat termel, amelyek ételmérgezést, bénulást és legtöbbször halált okoznak. Szóval a vákuumcsomagolt étel sem tartható el a végtelenségig.
Ezeket az élelmiszereket ne vákuumcsomagold!
- Por állapotú, apró szemcsés ételeket (liszt, mák stb…) nem lehet vákuumfóliás tárolással tartósítani, mert a vákuumozó gép tönkremehet miatta.
- vannak olyan zöldségfélék, melyek tárolás során gázokat képeznek ezért ezeket kicsit macerásabb vákuumcsomagolásban tárolni. Az ilyen zöldségféléket (pl. karfiol, brokkoli) vákuumozás előtt rövid ideig forró vízbe kell helyezni (blansírozás 1). De ide sorolható még a nyers fokhagyma, hagyma, bok choy, káposzta, kelkáposzta, retek, répa is.
- Egész alma vákuumozása előtt azt először fel kell szeletelni. Az almaszeleteket ajánlatos enyhén citromlével bekenni, mivel ez segít megelőzni az elszíneződést.
- Lágy sajtokat sem ajánlott vákuumcsomagolni. A kemény sajtok vákuumzárása teljesen biztonságos, de a lágy sajtok, például a kéksajt, a brie, a camembert, a ricotta és más lágy és pasztőrözetlen sajtok vákuumban valóban gyorsabban penészedhetnek, mint normál levegőn.
- Frissen főzött zöldségek esetében a főzésből vagy a zöldségek párolásából származó forró gőz vákuumban veszteséget okozhat. Ezért nagyon fontos, hogy a forró zöldségeket vákuumzárás előtt először hagyd szobahőmérsékletűvé válni.
Milyen vákuumcsomagolási megoldások vannak?
Különösebben nem mélyednék el ebben a kérdésben mert csak felületesen ismerem az egyik területét, de alapvetően 2 fajta vákuumcsomagolásról érdemes tudni:
- speciális vákuumtasakos / vákuumfóliás tárolás, amikor egy műanyag zacskóba (melynek belseje textúzárott vagy légbordázott) helyezed az ételt és egy vákuumozó gép (vákuumcsomagoló) segítségével szippantod ki belőle a levegőt. A végén a zacskót hermetikusan lezárja ugyanez a gép.
- vákuumcsomagolás merev falú vákuum edényben.
Ami talán a legnagyobb különbség a 2 tárolási megoldás között, hogy
- a vákuumtasakos tárolás során szinte a levegő szinte 100%-ig eltávolítható. Az edényes tárolás során mindig marad egy kis levegő a dobozban, így a tárolás ideje is rövidebb.
- Cserébe viszont a fentebb említett hátrányok 99%-a nem érinti a dobozos tárolást.
- A vákuumfóliás tároláshoz gép szükséges amely elektromos hálózatra csatlakozik, így ez ill. a mérete nem teszi lehetővé, hogy bárhol és bármikor használhassuk. A vákuumedényes megoldáshoz viszont elég egy egyszerű kis kézi pumpa, úgyhogy ez bárhol és bármikor használható.
Gyári vákuum dobozok, doboz szettek
A vákuumedényes tároláshoz lehet használni gyári dobozokat, mint például a STATUS vákuumtárolók, vagy lehet a Protosil Kft féle megoldást is választani mely során a legtöbb otthon, a háztartásban található üveges edényből készíthető vákuumtároló. Mindkettőt próbáltam ill. aktívan használom, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.
A STATUS márka mellett még az alábbiak ismertebbek itthon (de ezeket nem volt szerencsém kipróbálni): CASO, Zepter Vacsy, Compactor Aspi Fresh, CATLER, DAFI, ETA, Tefal, Gallet
A “gyári” vákuum dobozok nem feltétlenül a legolcsóbb megoldást jelentik (bár még így is sokkal olcsóbb, mint a vákuumfólia), de esztétikusak, könnyen tisztíthatóak, egymásba és egymásra rakhatóak például a hűtőben is. Az edényes nagyon sokféle méretben és formában kaphatóak, tényleg mindent megtalálsz a kínálatban.
A doboz anyaga: Ja és ami még fontos lehet, hogy vannak tárolódobozok műanyagból (persze spec anyag, a STATUS esetében “tritan” néven futnak és tényleg jó minőségűek, BPA mentesek, jól moshatóak, nem veszik át az ételek színét és illatát) és persze a hagyományosabb boroszilikát üvegből is.
“Házilag” készült vákuum tárolóedények
A másik megoldás egy olcsóbb, az otthon is fellelhető befőttes üvegekre épít. Itt csak a kézi vákuumpumpát és a szelepeket veszed meg, a befőttesüveg tetején neked kell egy lyukat ütnöd szeg vagy bármi más, hegyes eszköz segítségével. Használhatsz persze fúrógépet is meg fúrószárat. :)
A lényeg, hogy a korábban talán kidobásra ítélt befőttesüvegek így újrafelhasználhatóakká válnak, szerintem nagyon ötletes megoldás. A legnagyobb hátránya talán az, hogy a befőttesüvegek formája és mérete azért jóval kötöttebb, mint a gyári merevfalú edényeké. Illetve még egy hátrányt azért meg tudok említeni … Hűtőben való tároláskor a szilikon szelep hajlamos megdermedni és elválni a tetőtől, ilyenkor mivel elereszti a tapadását, beszökik a levegő az edénybe. Azt könnyen lehet orvosolni az által, hogy valamilyen kisebb súlyt esetleg egy pici mágnest raksz a szelepre, így nem válik el a fém tetőtől.
megjegyzés: a képen látható egy üvegekre (pl. borosüveg, gyümölcslé stb…) szánt szelep (vákuumdugó) is.
A vákuumcsomagolt élelmiszerek minőségmegőrzési ideje
| Alapanyagok | Hagyományos csomagolás | vákuum csomagolás |
|---|---|---|
| hűtés nélkül (20-25 C°) tárolt élelmiszer | ||
| friss kenyér | 1 | 6 |
| zöldségek | 5 | 10 |
| friss gyümölcs | 8 | 15 |
| kenyér | 3-5 | 12-15 |
| keksz | 120 | 360 |
| tésztafélék | 90 – 120 | 365 |
| kétszersült | 90 – 120 | 365 |
| rizs | 120 | 365 |
| kávé | 120 | 365 |
| szárított gyümölcs | 30 | 90 |
| kávé, bab, dió, mogyoró stb. | 120 | 360 |
| Hűtőben tárolt (+5 C°) élelmiszer | ||
| főtt ételek | 2 – 3 | 6 – 10 |
| leves | 2 – 3 | 10 – 12 |
| főtt tészta. sült hús | 3 – 4 | 8 – 10 |
| friss tojásos tészta | 2 | 8 |
| fehér húsok (pl. csirke) | 2 – 3 | 6 – 9 |
| vörös húsok (sertés, marha) | 3 – 4 | 8 – 9 |
| gombás készételek | 1 – 2 | 5 – 6 |
| halak, halfélék | 1 – 3 | 5 – 6 |
| sajt | 15 – 20 | 40 – 60 |
| zöldség | 5 – 8 | 14 – 20 |
| gyümölcs | 5 – 8 | 14 – 20 |
| szeletelt szalámi | 8 – 10 | 23 – 27 |
| felvágott | 3 – 4 | 8 – 9 |
| sütemények | 3 – 4 | 8 – 10 |
| tengeri gyümölcsei | 2 | 7 |
Ha van olyan hasznos infód a témával kapcsolatban, melyet szívesen megosztanál másokkal is, ne habozz és szólj hozzá!
Blansírozás
Erről azt érdemes tudni, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyeket blansírozni kell, mielőtt biztonságosan vákuumzárhatóak lennének. Sok közönséges zöldség természetes gázt bocsát ki tárolás közben, ezért ha ezeket a zöldségeket vákuumzáró zacskóban tároljuk, a gáz hatására a zöldség megromlik. Ezért a zöldségek biztonságos vákuumzárásához a legjobb gyakorlat, ha először blansírozzuk őket.A blansírozás olyan főzési eljárás, amelynek során az élelmiszert, általában zöldséget vagy gyümölcsöt, forró vízbe mártják, majd rövid idő elteltével kiveszik, és jeges vízbe merítik, vagy hideg folyóvíz alá helyezik, hogy a főzési folyamatot megállítsák. A blansírozott élelmiszereket ezután megfelelően meg kell szárítani. Ezután biztonságosan vákuumzárhatóak és lefagyaszthatóak későbbi felhasználás céljából. ↩