Nemrég elhangzott egy beszélgetés a feleségem és köztem, mikor is szóba került – egy félmosoly kíséretében -, hogy mit is szeretne majd kapni a következő születésnapjára. A beszélgetés kb így történt:
Feleségem: … és te már azt is tudod, hogy mit fogsz nekem venni, ugye?
Én: Igazából még fogalmam sincs, de persze hogy fogok venni valamit. ;)
Feleségem: De hát tudod … mondtam már mit szeretnék! Nem emlékszel?
én eközben erősen gondolkozok, egyrészt mi lehetett meg mikor mondhatta, mert nem igazán ugrott be semmi. Pár másodperces töprengés után:
Én: Így hirtelen nem ugrik be pontosan mire gondolsz .. melyik nap mondtad?
Feleségem: Nem emlékszel rá!??? De hisz tudod … mondtam tavaly augusztusban, hogy mit szeretnék!
Na és itt blokkoltam le teljesen. Tavaly augusztusban?? Az már majdnem egy éve volt! Hogy a jó fészkes fenébe emlékeznék már arra ennyi idő után, mit mondott valamelyik délután? :D Persze ötleteim úgy nagy vonalakban voltak, de hogy pontosan mit mondott akkor, azt már nem tudtam. Szóval…
Kedves lányok, nők, asszonyok, hölgyek, nénik!
Tessék már megtanulni, hogy a férfiak java (köztük én is) arra is nehezen emlékeznek, mit mondtak múlt héten, nemhogy a múlt évben! Továbbá ajánlom figyelmükbe Sanyó blogjában olvasható (ezt olvasva jutott eszembe a fenti sztori) “Férfiak szabályai” című írást. :)
ez durva azért :D én magam nem emlékszem arra, hogy mit mondtam 2 hete, nemhogy tavaly augusztusan :3
Valahogy így voltam vele én is. :D
Vicces helyzet :)
meg akartam kerdezni valamit, de a Google egy Isten!
jókis sztori… ismerős… én se nagyon vágom, mit mondtam és mondtak nekem 2-3 hete, nemhogy 2-3 hónapja meg egy éve :D
Jó kis történet :) akkor nem volt hülyeség feltennem a szabályokat :P
Én ezért jegyzek le mindent, még ha az csak holnapra kell is, mivel ha nagyon fontos biztos elfelejtem :P
És anno megalkották a moleskine-t…
Tanuló vagyok, hulla fáradt. Az agyam ráállt arra, hogy a tananyag megmarad, de az, hogy ki-mit mondott, az egy tömörítési folyamaton esik át :)
.Mostanában szoktam rá arra, hogy leírok mindent, nehogy elfelejtsem. Bezzeg, ha már egyszer leírom, másnap reggel is emlékszem rá! :D
Ez a nagy optimizmus már-már átmegy naivitásba :)
Már-már .. :D